TARTALOM:

• Mi az a kollagén?
• Kollagéntípusok
• A kollagén szerepe a szervezetben
• A kollagénhiány következményei
• Mi befolyásolja a kollagén szintézisét és mennyiségét?
• Kollagénforrások

Valószínűleg mindenki ismeri a kollagént, de tudja-e, hogyan épül fel és miért felelős? A kollagén kifejezés nem egy „anyag”-t, hanem egy sor összetett szerkezetet jelöl, amelyek kissé eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. Olvassa el a cikket, és tudjon meg többet.

Mi az a kollagén?

Kötőszöveti rostokat képez. A test összes fehérjéjének kb. 25-30%-át teszi ki. A név két görög szóból ered: colla – ragasztani és gennao – szülni. A kollagén szintézise egy összetett folyamat, amelynek köztes terméke többek között a prokollagén, amelyet kötőszöveti sejtek – fibroblasztok – állítanak elő. A kollagén aminosavakon kívül szénhidrátokat is tartalmaz (kb. 0,5-10%), például glükózt, galaktózt, valamint kisebb mennyiségben mannózt, fruktózt, arabinózt, xilózt és ribózt. Jelenleg 29 genetikai szempontból különböző kollagéntípust írtak le. Minden típus jellemzője a szövet-specifikus előfordulás és az egyedi szerkezet. A kollagén három balmenetes α-polipeptidláncból áll, amelyek mindegyike körülbelül 1050 aminosavat tartalmaz. Ezek a láncok jobbra csavarodnak a tengelyük körül, és szuperhelikális szerkezetet alkotnak. Tartalmaz savas aminosavakat (glutaminsav – Glu, aszparaginsav – Asp) és bázikus aminosavakat (lizin – Lys, arginin – Arg) egyenlő moláris arányban. A fent leírt jellemzők a fibrilláris kollagénekre vonatkoznak, de megkülönböztethetők nem fibrilláris kollagének is, amelyek szerkezete nem hasonlít helixre, hanem hálózati rendszereket alkot. A nem fibrilláris kollagének közé tartoznak a horgonykollagének, transzmembrán kollagének, multiplexinek és FACIT kollagének. Ezek azonban csak a test teljes kollagéntartalmának 10%-át teszik ki.

Kollagéntípusok

29 kollagéntípus létezik, amelyeket szerkezeti tulajdonságaik és funkcióik alapján lehet csoportosítani:

• fibrilláris kollagének: I, II, III, V, XI, XXIV, XXVII,
• Alaphártya kollagének: IV,
• kollagénképző „horgonyrostok”: VII,
• Multiplexinek: XV, XVIII, kollagénképző mikroszálak: VI,
• Kollagének, amelyek hatszögletű hálózati rendszereket alkotnak: VIII, X,
• A FACIT kollagénjei (szakadásokat tartalmazó fibrillákhoz kapcsolódó kollagének): IX, XII, XIV, XVI, XIX, XX, XXI, XXII, XXVI,
• Transzmembrán domének: XIII, XVII, XXIII, XXV

Az elsőként felfedezett, fibrilláris kollagének, amelyeket 11 gén kódol, a következő típusok: I, II, III, V, XI, XXIV és XXVII. Az emlősökben a kollagénfehérjék 90%-át teszik ki. A legismertebb kollagénfehérje az I-es típusú kollagén. Ennek legnagyobb része csontokban, szalagokban, inakban, bőrben és szaruhártyában található. Ennek a kollagénnek a kettős hélixe általában két azonos α1 [I]-láncból és egy α2 [I]-láncból áll, és heterotrimert képez, vagy három α1 [I]-láncból áll. Elsősorban a szövet szakítószilárdságáért és a csontok merevségéért felelős.

A kollagéntípusokat elhelyezkedésük szerint például a következő csoportokra oszthatjuk: 2 csoport:

• bőrben lokalizálódik: I, III, V, VI, VII, VIII, XII, XIII, XIV, XVI, XVII, XIX, XXIX
• Ízületek (szalagok, porcok): I, II, VI, VIII, IX, X, XI, XIV, XXVII,

Az egyes kollagéntípusok pontos helyét és rövid funkcióleírását az alábbi táblázat tartalmazza.

Jelmagyarázat: A rostkollagének félkövérrel vannak jelölve.

A kollagén szerepe a szervezetben

A kollagén, mint a kötőszövet legfontosabb fehérjéje, az extracelluláris mátrix építőeleme. Típustól függően a kollagén tulajdonságai kissé eltérnek, de összességében a kollagén befolyásolja az egész test működését, különösen a bőr, a haj, a csont- és ízületi rendszer, valamint az immunrendszer működését. Részt vesz a regenerációs folyamatban – felgyorsítja a sebgyógyulást, hegeket képez, csökkenti a gyulladást és reumás fájdalmakat okozó enzimek aktivitását, és elősegíti a kötőszövet újjáépülését. A víz megkötésének képessége révén biztosítja a bőr megfelelő nedvességtartalmát, rugalmasságát és feszességét. Esszenciális aminosavakat szolgáltat, amelyek táplálják a hajhagymákat, és elősegítik azok megfelelő növekedését és revitalizációját. A kalciummal, magnéziummal és foszforral együtt a csontváz 90%-át alkotja. Ezen túlmenően a kollagén felelős az ízületi folyadék termeléséért és a porc állapotáért – a porc nyújthatóságáért és formájáért. A kollagén támogatja az immunrendszer immunfunkcióját. Csökkenti a fibrózist, valamint a kórokozó mikroorganizmusok, rákos sejtek és toxinok terjedését. Ezenkívül a kollagénrostok néhány gyógyszer, például az interferon hordozói.

A kollagénhiány következményei

A 25. életévtől kezdve a kollagén mennyisége fiziológiailag csökken. A változókorban a kollagén szintézisének csökkenése az ösztrogénszint csökkenése miatt, amely befolyásolja a kollagén szintézist, jelentősen felgyorsul, így körülbelül 60 éves korra a szervezet már egyáltalán nem termel saját kollagént. Ez a folyamat és a gyakori kollagénhiány súlyos egészségügyi következményekkel járhat. A hiány tünetei: látászavarok, a belső szervek működésének változásai, a haj gyengülése, a bőr állapotának, feszességének és rugalmasságának romlása, valamint ráncok megjelenése (az egyik első tünet), hajgyengülés és törékenység, hosszú távon pedig korai hajhullás.

Mi befolyásolja a kollagén szintézisét és mennyiségét?

Számos tényező befolyásolja a kollagén állapotát, többek között:

• Kor – az életkor előrehaladtával csökken a kollagénszintézis, és ezáltal romlik a bőr állapota. A kollagén az életkorral változtatja szerkezetét és fizikai-kémiai tulajdonságait. Ez például a bőr túlzott kiszáradásához, a feszesség és rugalmasság elvesztéséhez vezet, ami ráncokhoz és barázdákhoz vezet. Az életkor előrehaladtával csökken a vitaminok (A, C, E) és ásványi anyagok (réz) mennyisége is, amelyek támogatják a kollagén természetes újjáépülését.
• külső tényezők: napsugárzás, túl magas hőmérséklet, szabad gyökök és méreganyagok,
• genetikai és hormonális betegségek – ennek oka lehet a fehérje koncentrációjának csökkenése fiataloknál,
• kiemelni,
• A túl intenzív fizikai megterhelés negatívan befolyásolja a kollagénszintézist, de maga a fizikai megterhelés támogatja mind a koncentrációt, mind a kollagénszintézist és az egész vázrendszert.
• A természetes kollagénszintézis elősegítése vagy az étrend-kiegészítés támogatása érdekében fontos, hogy az étrend gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban legyen, különös tekintettel az A-, C-, E-vitaminokra és a rézre.

Kollagénforrások

A természetes kollagénforrások állati eredetű termékek. Eddig a marhahús-, sertéshús- és kisebb mértékben a baromfihús-termékek játszották a fő szerepet, azonban vannak javaslatok arra, hogy az ilyen forrásokból származó kollagén alacsony felszívódással rendelkezik, és valódi hatása van a szervezet kollagénnövekedésére. Jelenleg úgy tűnik, hogy a halakból származó kollagén jobban felszívódik. Azonban ezen kollagének szerkezete meglehetősen hasonló, így a végső döntés vitatott marad.

A kollagén alkalmazása készítmények formájában is lehetséges. Ebben a csoportban a legnagyobb szerepet a hidrolízissel vagy hidratálással előállított kollagén játssza. Azonban a rendszeres alkalmazás önmagában is nagy jelentőséggel bír az étrend-kiegészítés szempontjából, így például nem kell folyadékbevitellel foglalkoznia, mivel kapszulákat részesítünk előnyben, ahol fontos a szisztematikus alkalmazás. A kollagén és a legtöbb étrend-kiegészítő kiegészítése nem hozza meg ugyanazt a hatást, mint a készítmény rendszeres alkalmazása. Az alkalmazott étrend-kiegészítő hatékonyságának további mutatója az étrend-kiegészítő összetétele, azaz a káros és/vagy felesleges adalékanyagok hiánya. További előny, ha a készítmény C-vitamint tartalmaz, amely közvetlenül befolyásolja a kollagén szintézisét. Ezen túlmenően figyelembe kell venni, hogy a zselé és a zselatin nem helyettesítheti az étrend-kiegészítőket, mivel ezek csak néhány százalékban szívódnak fel az étrend-kiegészítőkhöz képest, amelyek felszívódása sokkal magasabb.