Tartalom:

• Milyen hatásai vannak a túl száraz levegőnek az egészségünkre?
• Hogyan biztosítható ősszel és télen az optimális páratartalom a belső terekben?

A helyiségekben a száraz levegő gyakran a rendszeres fűtés következménye. Különösen problémás ez a jelenség télen, amikor a külső hőmérséklet fagypont alá süllyed, és bekapcsoljuk a radiátorokat, fűtőtesteket vagy padlófűtést. A fűtési időszak a túlzott levegőszárazság problémáját hozza magával. A helyiség elégtelen párásítása és a fűtőtestek teljes teljesítményű működése miatt a körülöttünk lévő levegő rendkívül száraz lesz. Mik a következmények? Ide tartozik a krónikus köhögés és az arcüregfájdalom. Az állandó hőmérséklet- és páratartalom-ingadozások elősegítik a megfázást és megnehezítik a vírusfertőzések elleni hatékony védekezést.

Milyen hatásai vannak a túl száraz levegőnek az egészségünkre?

A száraz levegő otthon kényelmetlenné tesz minket – ruháink feltöltődnek elektromossággal, hajunk száraz és göndör lesz, kezünk érdesedik, az arcbőr pedig kellemetlenül „feszül”. A levegő túl alacsony páratartalma befolyásolja közérzetünket és akár egészségünket is, és a következőkhöz vezet:
•      A nyálkahártyák kiszáradása, ami kaparó torokérzetet okozhat,
•      a bőr túlzott szárazsága, amely érzékennyé válik, viszketni kezd és néha repedezések is kialakulhatnak,
•      megnövekedett por mennyiség, amely allergiásoknál fokozhatja az allergiás reakciókat,
•      a fertőzés- vagy megfázás kockázatának növekedése – különösen akkor, ha a lakás, a munkahely és a külső hőmérséklet közötti különbség jelentős.

Hogyan biztosítható ősszel és télen az optimális páratartalom a belső terekben?

Ahhoz, hogy a hőmérséklet pozitívan hasson közérzetünkre, a nappali helyiségekben, ahol mozgunk, nem haladhatja meg a 23°C-ot, míg a hálószobában már 18-20°C is elegendő. A páratartalomnak 40-60% között kell maradnia. Hogyan érhetjük el tehát a megfelelő páratartalmat, és hogyan küzdhetünk hatékonyan a száraz levegő ellen otthonunkban? Íme néhány bevált módszer:
•      a fűtőtest optimális használata – a magas hőmérséklet, azaz 24°C felett, kényelmetlenséget és légszomjat okozhat. A hőmérséklet rendszeres ellenőrzése érdekében érdemes hőmérőt elhelyezni a lakásban. Így kellemes légkört biztosítunk otthon. Mindenképpen jobb a fűtést lejjebb venni, egy plusz pulóvert és meleg papucsot felvenni, mint nyári ruhában maradni egy túlmelegített helyiségben.
•      egy vízzel teli edény – ha azonban a hőmérséklet fagypont alá csökken, és a fűtőtest használata szükségessé válik, érdemes egy speciális kerámiaedényt felakasztani rá, amely vízzel van töltve, és párolgás útján párásítja a száraz levegőt. Néhány csepp kedvenc illóolajunkat is tehetjük az edénybe, amely kellemes illatot áraszt a helyiségben, és aromaterápiás hatást biztosít.
•      Cserepes növények természetes párásítóként – nemcsak esztétikai elemet adnak a belső térnek, hanem képesek jelentős mennyiségű nedvességet leadni a korábban felvett vízből. Emellett hatékony szűrőként is működnek, amelyek elnyelik a levegő káros méreganyagait. Érdemes a környezetünkben ficus, páfrány, borostyán, csillagjázmin, dieffenbachia vagy pálma cserepeket tartani. A leghatékonyabbak azok a cserepes növények, amelyek nagy, kiterjedt és egyben vékony levelekkel rendelkeznek.
•      A helyiségek rendszeres szellőztetése – a helyiségek rendszeres szellőztetése elengedhetetlen a lakás megfelelő páratartalmának fenntartásához. Az időjárási körülményektől függetlenül ajánlott naponta, akár többször is néhány percre kinyitni az ablakot. Nagyon fontos elkerülni azokat a helyzeteket, amikor a helyiség dohosnak érződik. A megfelelő légáramlás biztosítása környezetünkben jelentős hatással van egészségünkre és közérzetünkre. Az ablak többszöri napi kinyitásával eltávolíthatjuk a szennyeződéseket és egyéb káros anyagokat, amelyek a zárt helyiségekben felgyülemlhetnek. Emellett a friss levegő új energiát hoz a belső térbe, ami pozitívan befolyásolhatja koncentrációnkat és általános közérzetünket.
•      Szárítón való szárítás – egyik nagymamáink által alkalmazott módszer a helyiség páratartalmának fenntartására, hogy a mosott ruhát kiteregetjük. A nedves ruhából felszabaduló gőz növeli a levegő páratartalmát. Jó, ha természetes és ártalmatlan mosószereket választunk, amelyek nem tartalmaznak káros anyagokat, például szappanpehelyt vagy ökológiai mosóport.
•      Párásító – a párásítók segíthetnek fenntartani a helyiség megfelelő páratartalmát. Legjobb egy multifunkciós készüléket választani, amely nemcsak a levegő párásítására, hanem a kellemetlen szagok eltávolítására is alkalmas. Emellett a párásító illóolajok hozzáadásával természetes aromaterápiára is tökéletes.
A levegő minőségének gondozása környezetünkben fontos része kell, hogy legyen napi rutinunknak. A párásított levegő nemcsak az egészséges bőrállapot megőrzéséhez járul hozzá, hanem hatékonyan megelőzi a nyálkahártyák túlzott kiszáradását is. Ezáltal napi közérzetünk és egészségünk jelentősen javulni fog. Még ha az időjárási körülmények kint nehezek is, legyen az eső vagy hó, érdemes a szellőztetést rendszeres szokássá tenni.