Miért az olaszok a Slow Food mesterei?
Az olasz Carlo Petrini, rádiós újságíró és gasztronómiai kritikus tiltakozott, miután Róma történelmi negyedében, közvetlenül a híres Spanyol lépcső mellett értesült a McDonald’s alapításáról, és ezt a Slow Food mozgalom és kultúra létrehozásával fejezte ki.
Nem véletlen, hogy éppen az Appennini-félszigeten vált a könyörtelenül előretörő McDonaldizáció heves reakciók tárgyává. Egyrészt Róma hatóságai büszkék a hatalmas turistanövekedésre, akik az Örök Városba érkeznek, másrészt a helyiek és a hagyományos éttermek tulajdonosai azt szeretnék, hogy Olaszország megőrizze kulináris identitását.
Slow Food számokban
Ma a mozgalomnak körülbelül 100 000 tagja van több mint 150 országban. Az olaszországi Bra városában mintegy 100 ember dolgozik a Slow Food trend népszerűsítésén, és körülbelül 800 önkéntes egész Olaszországban, akik helyi intézményeket vezetnek, emlékeztetnek minket arra, hogy Olaszország elválaszthatatlanul kapcsolódik a minőségi élelmiszerekhez. A mozgalom híressé vált az amerikai hagyományos pulykafajták védelméért folytatott kampányáról, amely során 4000 tojást vásároltak és a kikelt csibék felnevelését vállalták.
Lassú a gyors ellen
A lassú mozgalom egyik legfontosabb célja az oktatás, az autentikus ételekhez való visszatérés, az egészséges, teljes értékű ételek helyreállítása, amelyek a legmagasabb minőségű termékeken alapulnak a házias konyha számára. Az elképzelés élesen ellentétes a gyorséttermi ételekkel, amelyek gyorsan elkészíthetők, könnyen hozzáférhetők, és magas telített zsír-, cukor- és sótartalommal rendelkeznek, ráadásul kalóriadúsak. Az ilyen ételek fogyasztása túlsúlyhoz, szív- és érrendszeri vagy májbetegségekhez vezethet. Ezek nem az egyetlen különbségek. A gyorsétterem birodalma a rossz étlap is, amely földrajzi szélességtől függetlenül nem különbözik egymástól. A Slow Food célja éppen a fajgazdagság helyreállítása. Az alternatív mozgalom egészséges ételek mellett áll ki, amelyek örömet okoznak az ízlelőbimbóknak és egészségbarátok.
Az ízek bárkája
Az olasz élelmiszer-kiállításon Torino közelében, Milánóban vagy Parmában saját szemével láthatja, hogyan beszélnek szépen az olasz ültetvények, termelők vagy lepárlók képviselői az élelmiszerekről standjaikon. Dicsérjük a házi készítésű tagliatellét, polentát, trüffeles carnarolit, toszkán olívabogyót, a modenai balzsamecetet vagy a sorrento-i citromot. Nem csoda, hogy éppen ők jöttek azzal az ötlettel, hogy védjék a fokozatosan feledésbe merülő ízeket. Az ötlet nevét a bibliai Noé bárkájáról kapta. Ezúttal a védelem nemcsak az állatvilágra, hanem a növényvilágra is kiterjed. Az ízek bárkájának célja a biológiai sokféleség helyreállítása. Kiderült, hogy a 20. századi Európában akár 75%-a az élelmiszereknek egyszerűen eltűnt. Ez az arány magában foglalja mind a növényeket, mind az állatokat.
Hallott valaki a vörös tehénről?
Nehezen várható el, hogy mindannyian szakértők legyünk a sertésfajták terén, de nagy érdekesség, hogy a Slow Food mozgalom megvédett egy vörös tehenet, amely csak Kis-Lengyelországban él. Az Oscypek sajt, amelyet pásztorok készítenek, szintén használhatja a Slow Food mozgalom logóját, azaz a vörös csigát. Világszerte már több száz terméket fedtek le, többek között: világhírű marokkói argánolajat, chilei tyúkokat, amelyek kék tojásokat tojnak, boszniai-hercegovinai Slatko szilvát, fekete gascogne-i sertést Franciaországból vagy tibeti jaktej sajtot. Mindez rendkívül egzotikusnak tűnik, de ha az argánolaj ilyen karriert futott be, miért ne kaphatnának más termékek is esélyt? Még ha nem is hódítanak meg külföldi piacokat, helyi látványosságként megmaradnak.
Az olaszok voltak azok, akik szembeszálltak a Gyors és Egységes Étel népszerűsítésével. Az olasz szakács művész, a gyorsétteremben minden rögzített, szabályozott, nincs szükség ízérzékre, nincs utalás a régió étkezési kultúrájára. Egy gyorséttermi hamburger Limában ugyanúgy ízlik, mint Varsóban vagy Rómában. Az olasz Slow Food arra törekszik, hogy ne felejtse el kulináris identitását, amely elválaszthatatlanul kapcsolódik a régió történelméhez és kultúrájához.
A KIADÓ VÁLASZTÁSA
Geschälte Sonnenblumenkerne 1 kg BIOGO
- €3,04
€3,57- €3,04
- Egységár
- / per
Mandeln 1 kg BIOGO
- €11,69
€13,75- €11,69
- Egységár
- / per
Walnüsse 800 g BIOGO
- €8,65
€10,18- €8,65
- Egységár
- / per
Tasche #changezbiogo Baumwolle v.2
- €4,01
- €4,01
- Egységár
- / per
GESCHÄLTE SONNENBLUMENKERNE BIO 1 KG BIOGO
- €4,44
€5,22- €4,44
- Egységár
- / per
Haferflocken 800 g BIOGO
- €2,34
€2,76- €2,34
- Egységár
- / per
Ungeschälte Buchweizengrütze 1 kg BIOGO
- €2,81
€3,31- €2,81
- Egységár
- / per