• CO2-lábnyom
• Hogyan hat az étrendünk a környezetre?

Ökológiai tudatosságunk napról napra nő. Figyelünk a megfelelő hulladék szelektív gyűjtésére, egyre gyakrabban mondunk le a műanyag zacskókról a többször használatos táskák javára, a drogériákban egyre nagyobb a választék a természetes és öko kozmetikumokból. Tudjuk, hogy a kedvezőtlen éghajlatváltozásokat és a környezetszennyezést a szállítások és a gyárak füstölgő kéményei befolyásolják. Érdemes felismerni, hogy nekünk is van hatásunk a környezetszennyezés mértékére. Minden ember a világon maga után hagyja egyéni CO2-lábnyomát.

CO2-lábnyom

A CO2-lábnyom a szén-dioxid-kibocsátások összege, amely tevékenységünkből ered, különösen életmódunkból, vásárlásainkból és szolgáltatásainkból. Statisztikailag minden ember évente körülbelül 8 tonna szén-dioxidot termel. Összehasonlításképpen: az USA vagy Kanada lakói például sokkal több szennyezőanyagot bocsátanak ki, körülbelül 18 tonnát személyenként évente.

Kiderül, hogy az élelmiszeripar és az élelmiszertermelés ma hatalmas hatással van a környezetre és az éghajlatváltozásra. Tehát nemcsak a kipufogógázok felelősek a természet pusztulásáért. Az is fontos, amit naponta eszünk. Az állattenyésztés jelentősen nagyobb terhelést jelent a környezet számára, mint a növénytermesztés, és több vizet és energiát igényel. Hozzájárul az erdőirtáshoz, a levegőszennyezéshez, a talajerózióhoz, az állatfajok kihalásához és természetes élőhelyeik pusztulásához. Ezért egyre több ember, különösen a fiatalok, lemondanak a húsfogyasztásról, és áttérnek a vegetáriánus vagy vegán étrendre.

Hogyan hat az étrendünk a környezetre?

Kiderül, hogy mindössze 1 kg hús előállítása körülbelül 20 000 liter vizet igényel. A haszonállatok a szárazföldi emlősök biomasszájának több mint 90%-át teszik ki (az emberek és a haszonállatok együtt 96%-át), míg a vadon élő állatok csak 4%-ot. A 28 000 veszélyeztetett állatfaj közül akár 24 000-et fenyeget a mezőgazdaság. Egy ilyen biomassza-megoszlás érinti:

• a vízszennyezést (a mezőgazdasági telepek állati ürülékének jelentős része folyókba, majd tengerekbe és óceánokba kerül),
• az üvegházhatású gázkibocsátásokat (ezeket befolyásolja a mezőgazdasági telepek áramfogyasztása, a hús szállítása boltokba, raktárakba és háztartásokba, valamint az állateledel és annak termesztéséhez szükséges gépek szállítása, továbbá a metán kibocsátása a takarmánytrágyázás során),
• a hulladék növekedését (a hús- és tejtermékeket műanyag tálcákba, fóliákba, poharakba csomagolják),
• a térbeli fejlődés változását (erdőket vágnak ki, hogy helyet adjanak az állattenyésztésnek és a takarmánytermesztésnek).

A húsfogyasztás korlátozásával tehát csökkenthetjük a hús iránti keresletet, és ezzel hozzájárulhatunk a termelés csökkentéséhez. Hogyan segíthetünk még étrendünkkel a környezetszennyezés csökkentésében és CO2-lábnyomunk mérséklésében?

• Ne tegyük a gyümölcsöt és zöldséget műanyag zacskóba, és a legjobb, ha nagyobb mennyiségben vásároljuk meg őket, ne válasszunk salátát, paprikát vagy paradicsomot, amelyek műanyagba vannak csomagolva,
• Vásároljunk helyi és szezonális termékeket a helyi piacokon – a termékek importja és szállítása a világ másik végéről a szupermarketekbe hatalmas mennyiségű kipufogógázt és környezetszennyezést okoz,
• Ne pazaroljunk vagy dobjunk ki élelmiszert – érdemes megtanulni, hogyan vásároljunk annyit, amennyit ténylegesen meg tudunk enni,
• Vásároljunk több bio terméket ökológiai gazdálkodásból – az ökológiai gazdálkodás nemcsak a környezet számára biztonságosabb, hanem számunkra is,
• Ha nem tudunk lemondani a húsról, vásároljunk húst és felvágottat súlyra, ne műanyag- vagy fóliatálcákba csomagolva – így elkerülhetjük a túlzott műanyaghulladékot.